A Tengerparton állunk, A Srácok Meg én

A Legrohadtabb Arcok Az Egész északi Féltekén

Veszett Kutyák Kergetik A Farkukat Ugyanúgy Körbe-körbe

Ahogy én Szállok Be Hajnalban Az Utolsó Török Körbe



Megvakulok A Fényben, Megsüketülök A Zajban

De Nem érdekel, Voltam Már Sokkal Nagyobb, Sokkal Nagyobb Bajban



Ezeken A Rohadt Deszkákon állok, Néha Azt Se Tudom Miért

Félek, Túl Nagy árat Kér Majd Valaki A Válaszért

Kinek Az Arcát Látom, Ha Belenézek A Tükörbe

Táncolok, Mert Beleléptem Valami ördögi Körbe



Megvakulok A Fényben, Megsüketülök A Zajban

De Nem érdekel, Voltam Már Sokkal Nagyobb, Sokkal Nagyobb Bajban

Azt Hiszem